Mikroalga hadsereggel védik a haszonnövényeket

Különleges, közel ezer féle cianobaktérium és mikroalga törzsből álló gyűjteménye van a mosonmagyaróvári Növénytudományi Tanszéknek. Ezek a mikroszkopikus teremtmények képesek hatást gyakorolni a haszonnövények életére. Befolyásolni tudják fejlődésüket, növekedésüket. A tanszék kutatói kiemelkedő eredményeket értek ez az elmúlt évtizedekben a mikroalga-kutatásban.

Győr, 2018. május 23. – SZEhírek, Nyerges Csaba

 

Dr. habil Molnár Zoltán tanszékvezető, tudományos dékánhelyettes munkatársaival együtt sokmilliárdos mikroalga hadsereget vet be a haszonnövények védelmében.

A földműveléstannal, a növénybiológiával és –védelemmel, a növénytermesztéssel és –genetikával, kertészettel kapcsolatos oktató- és kutatótevékenységet fogja össze a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának Növénytudományi Tanszéke. Dr. habil Molnár Zoltán egyetemi docens, tanszékvezető a mikroalga biotechnológiai kutatást tartja az egyik legmeghatározóbbnak tevékenységükben. A talajban élő egysejtű algák és cianobaktériumok különféle szabályozó anyagokat termelnek, amik befolyásolni tudják a haszonnövények életritmusát és gátolják a káros, növénypatogén mikroorganizmusok elszaporodását. Kettős jótékony hatásuk a tápanyagutánpótlásban és a növényvédelemben egyaránt jelentkezik.

„Azt kutatjuk, hogy ezek az egysejtű algák milyen összetett hatást gyakorolnak a haszonnövények életére, és a belőlük előállított készítményeket hogyan lehet még kiterjedtebben hasznosítani akár a szántóföldi növénytermesztésben, akár a kertészeti kultúrákban. A talajokban eleve meglévő egysejtű algákkal és a korábban kékalgáknak nevezett cianobaktériumokkal foglalkozunk. Amikor sok víz van a talajban, a felszínen is megjelennek. Prof. Dr. Ördög Vince munkatársam sok-sok helyről összegyűjtötte, izolálta a mintákat, és létrehozta a hazánkban egyedülálló mosonmagyaróvári algagyűjteményt” – mondja Molnár Zoltán tudományos dékánhelyettes.

A tanszék szabályozott hőmérsékleti és fényviszonyokat biztosító három algatenyésztő szobájában sok száz törzs vagy tenyészet szaporítható egyidejűleg. Segítségükkel nagyszámú összehasonlító bioteszt és algakísérlet állítható be párhuzamosan. A mikroalga gyűjtemény több tucat törzséről bebizonyították, hogy jelentős hormontermelésük (auxin és/vagy citokinin) miatt alkalmasak lehetnek a szövettenyészetekben szaporított növények növekedésének és fejlődésének befolyásolására.

 

A hazánkban egyedülálló mosonmagyaróvári mikroalga gyűjtemény (MACC) Prof. Dr. Ördög Vince több évtizedes kutatómunkájának eredménye.

A fenntartható mezőgazdaságba, gazdálkodásba nem illik a sok kemikália, amit jelenleg is használnak. Ugyanakkor a precíziós mezőgazdaság eszközeivel, technológiájával ma már célirányosan olyan kis mennyiségű, biológiailag aktív anyagot lehet kijuttatni a szántóföldekre, ami előre kiszámítható, jótékony hatást tud gyakorolni a növényekre.

Az algakutatás nem az egyetlen terület a Növénytudományi Tanszéken, ahol természetes, a környezetben egyébként is jelen lévő anyagok felhasználásával segítik hozzá a haszonnövényeket ahhoz, hogy önmaguk hatékonyabban tudjanak védekezni a kártevők, kórokozók ellen, és jobban fejlődhessenek. Ilyen természetes anyag például a szalicilsav, ami az aszpirinben is megtalálható. Régi megfigyelés, hogy a vízben szuszpendált aszpirin tablettákkal kezelt növények ellenállóbbak lesznek. A szalicilsav hírvivőanyag a növényekben. Ha megjelenik egy kórokozó, a szalicilsav viszi a növény szervezetén belül az információt, így az fel tud készülni sejt és szövetszinten a védekezésre.

„Egy Magyarországon engedélyezett, csonthéjas gyümölcsfajoknál, szőlőnél már bevált, fűzfa- és sokféle növényi kivonatot, szalicilsavat tartalmazó készítményt vizsgálunk. Azt nézzük, hogyan lehet kiterjeszteni a szántóföldi növénykultúrákra, elsősorban kalászos gabonákra, napraforgóra, burgonyára. Az összesen négyszázötvenöt hektáros egyetemi tangazdaságunk biztosítja hozzá a kísérleti területet. Korábban itt elsősorban növénynemesítés folyt, mára elsősorban a termesztéstechnológiai kísérletekre tértünk át” – mondja Dr. Molnár Zoltán.

A Növénytudományi Tanszéken számos kutatási projekt fut párhuzamosan. A mikroalgák és a szalicilsav bevethetősége mellett például a gabonafélék termesztéséhez köthető technológiai kutatások folynak. A növényvédelemben előtérbe kerültek a térinformatikát, szenzortechnikát alkalmazó precíziós gazdálkodással összefüggő vizsgálatok. A precíziós mezőgazdaság jelentős vegyszermegtakarítást is eredményez és környezetbarát technológiák kialakítását teszi lehetővé. A tanszéken folyó kertészeti kutatások a magyarországi körtetermesztéshez köthetők. A különböző hulladékok, illetve másodnyersanyagok növénytermesztésbe vonása pedig a tápanyagforrások kimerülése és a hatékony újrahasznosítás miatt lesz egyre fontosabb.

A kutatómunka mellett számos, a növénytudományhoz kapcsolódó tantárgy keretén belül oktatják a tanszéken a jövő agrárszakembereit arra, hogyan lehet a legkisebb környezetterhelés mellett a leghatékonyabban ellátni az emberiséget egészséges élelmiszerekkel. Hogy ebbe beletartozhat-e például a GMO-k felhasználása a mezőgazdaságban, arról Dr. Molnár Zoltánnak árnyaltabb képe van a közvéleményben elfogadottnál.

„Félrevezető információkat hallani sok-sok helyen. Precíziós nemesítéssel célirányosan és tudatosan lehet a növény genetikai hátterét módosítani. Sokkal hatékonyabban, mint a hagyományos, vagy tradicionálisnak nevezett növénynemesítési technikákkal. A magyarországi törvényi háttér sajnos nem teszi lehetővé, hogy az eredményeket hasznosítani tudjuk. A magyar szürkeállomány sok-sok sikere külföldön gyümölcsözik, ott, ahol engedélyezett a növényi géntechnológiai tevékenység eredménye. A tudomány közben halad előre. A növénynemesítés már nem létezhet például irányított mutagenezis nélkül. A DNS egy pici darabkáját tudják így célirányosan módosítani. Ezzel az egész növényi tulajdonság komplex együttesét olyan irányban változtatják, ami sokkal hatékonyabbá és produktívabbá teszi az adott növénykultúra köztermesztését. Ezért higgadtabb párbeszédre lenne szükség a GMO-ról Magyarországon is” – mondja Dr. Molnár Zoltán, indokként említve, hogy az irányított mutagenezist például még a baktériumok is használják a természetben már évmilliárdok óta.

Elérhetőségek

Széchenyi István Egyetem
Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar

Cím: 9200 Mosonmagyaróvár Vár tér 2.

Központi telefon: (96) 566-600
Központi fax: (96) 566-620

 

Nyári záróvizsga időszak 2018. június 20. 00:00 - 2018. június 29. 01:00
Diplomaátadó ünnepély-MÉK 2018. június 29.
Vizsgaidőszak vége 2018. június 30.
Méltányossági vizsgák 2018. július 4. 00:00 - 2018. július 7. 01:00
Munkaszüneti nap 2018. augusztus 20.