A Kar története

A KAR ALAPÍTÁSA, RÖVID TÖRTÉNETE

A mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar jogelődjét, a „Magyar- Óvári Gazdasági Magántanintézetet” Wittmann Antal jószágkormányzó javaslatára Albert Kázmér szász-tescheni herceg 1818. október 25-én alapította. Az intézet alapításával az volt a célja, hogy uradalmai számára elméletileg és gyakorlatilag képzett gazdatiszteket neveljen. A hallgatók soraiba a szakmai érdeklődést tanúsító, gimnáziumi érettségivel rendelkező fiatalok az egész Monarchia területéről, sőt Európa más országaiból is jelentkezhettek. Az oktatás két éves volt, kezdetben latin, majd német nyelvű. Az intézmény megalapításától kezdve felsőfokú jelleggel működött. Az elő igazgató Wittmann Antal (1818–1832), akinek a nevéhez nemcsak az intézet alapí­tási terve, hanem a Lajta mocsaras vidékének a lecsapolása és a városi park létesítése is fűződik.

 Utódja Kleyle Joachim (1832–1848) igazgatása alatt alakult meg 1840-ben intézményi keretek között az első tudományos intézet: a Magyaróvári Meteorológiai Megfigyelő Állomás. Az oktatás az 1848/49-es és az 1849/50-es tanévben szünetelt, mert a hallgatók nagy része a magyar szabadságharc zászlai alá sorakozva Kossuth oldalán harcolt. A megváltozott viszonyok következtében az uradalomnak nem volt annyi anyagi ereje, hogy az intézetet továbbra is fenntartsa. Ezért 1850. szeptemberében Albert Kázmér szerződést kötött a Földművelésügyi Minisztériummal, melyben részletezték a „Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet” létrehozásának feltételeit és a minisztériumhoz való jogviszonyát. Ettől kezdve a tanintézet állami irányítás alá került. Vezetésére Dr. Pabst Henrik Vilmos, a hohenheimi Gazdasági Akadémia igazgatóját hívták meg, aki 1861-ig vezette az intézetet. Bécsbe való távozása után, az 1840 óta már itt oktató Dr. Masch Antal lett az utóda, aki csak 1863-ban kapott igazgatói kinevezést. A császári és királyi osztrák Földművelésügyi Minisztérium 1869-ben térítés ellenében átadta a Gazdasági Tanintézetet a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztériumnak, 1871- ben pedig kivált az anyaintézetből a bécsi Mezőgazdasági Főiskola. Ettől kezdve több óvári tanár is Bécsben folytatta munkáját. Az intézet új neve: „Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet”. Az 1874-es esztendő újabb változást hozott a felsőbb tanintézet életében. A hazai szakoktatás legmagasabb fokú intézetévé lépett elő és „Magyar Királyi Gazdasági Akadémia” címet kapott. Az oktatás két évfolyamon magyar és német nyelven folyt. Rázsó Imre megalapította a Géptani Tanszék keretében Európa egyik legrégibb Gazdasági Eszköz- és Gépkísérleti Állomását (1869). Ezt 1872-ben a Vegykísérleti Állomás követte, melyhez a Meteorológiai Megfigyelő Állomás is csatlakozott (1873). A Növénytani Tanszéken belül 1878-ben létrejött a Vetőmagvizsgáló Állomás. A német nyelvű tagozatra 1883-ban már nem vettek fel hallgatókat és az 1884/85-ös tanévtől az akadémián az oktatás kizárólag magyar nyelven történt. Masch Antal halála (1884. augusztus) után Balás Árpád (1884–1897), a keszthelyi tanintézet korábbi vezetője lett az új igazgató. Őt ebben a beosztásban Thallmayer Viktor (1897–1898) és Vörös Sándor (1898–1908) követte. Ebben az időszakban Cserháti Sándor létrehozta a Növénytermesztési Kísérleti Állomást (1891), Ujhelyi Imre az Állatgyógyászati Állomást (1892) és 1896-ban megalapította a Magyaróvári Szarvasmarhatenyésztő Egyesülést. Az Akadémia tanári testületéből 1893-ban Gazdasági Bizottság alakult 13 7 megyére terjedő hatáskörrel. A Vetőmagvizsgáló Állomás 1893-ban a Linhart György által létesített Növényélet- és Kórtani Állomással önálló intézetté alakult. Ujhelyi Imre 1903-ban megalapította a Magyar Királyi Tejgazdasági Kísérleti Állomást. Grábner Emil kezdeményezésére 1909-ben felállították az Országos Növénynemesítő Intézetet. Az Akadémia életében az 1906-os év új korszakot jelentett, mert a korábbi kétéves tanulmányi időt három évre emelték és így a hallgatók létszáma is jelentősen megnőtt. Ellátásukra új tanügyi épületet (jelenleg „B” épület) építették 1912-ben. A hallgatók kollégiumi elhelyezésére a vár épületében kijelölt hely kicsinek bizonyult, ezért a parkban 1929-ben felépült a kollégium. A hároméves oktatási időszak igazgató feladatait Kerpely Kálmán (1907–1908), Hensch Árpád (1908–1909), Ujhelyi Imre (1909–1919), Rázsó Imre (1919–1920), Bánvárth Sándor (1920–1930) és Groffits Gábor (1931–1945) látták el. A Gazdasági Akadémia a Tejkísérleti Állomással együttműködve a Felsőbb Tejgazdasági és Tejipari Szaktanfolyamon 1926-ban megindította a hazai felsőfokú tejipari szakképzést, amely a jelenleg folyó tejipari szakmérnökképzés elődjének tekinthető. A Gazdasági Akadémiát 1942-ben négy évfolyamú Mezőgazdasági Főiskolává fejlesztették. A főiskola vezetői teendőit első ízben látta el dékán. Az első dékán Groffits Gábor volt. A II. világháború befejezésével az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. szeptemberében a főiskolát a budapesti Agrártudományi Egyetemhez csatolta és mint az egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának magyaróvári osztálya működött, élén Varga Kiss Ernő osztályelnökkel. A kormány 1949-ben a mezőgazdasági felsőfokú képzés centralizációs törekvései következtében az osztályt megszüntette. Mosonmagyaróvárott 1954-ig mezőgazdasági technikumi oktatás volt. A felsőfokú képzést szolgáló intézet bezárásával a berendezési tárgyakban, felszerelésekben, a könyvtárban komoly károsodás történt. A régi, féltve őrzött európai hírű gyűjtemények elvesztésével pótolhatatlan veszteség érte nemcsak az óvári, hanem az egész magyar felsőoktatást. A mezőgazdasági termelés fejlesztése, a szövetkezeti mozgalom kibontakozása, az állami gazdaságok és gépállomások létrehozása egyre több szakembert igényelt. A kormány ezért 1954-ben Mezőgazdasági Akadémia névvel újból megnyitotta az intézet kapuit és hároméves oktatási idővel megindult a főiskolai szintű képzés Mosonmagyaróvárott. Az Akadémiát 1957- től egyetemi rangú felsőoktatási intézménnyé szervezték át és az oktatás időtartama 4 éves lett. Az új diploma a „mezőgazdasági mérnök” cím viselésére adott jogot. Az 1962. évi 22. sz. törvényerejű rendelet a Mezőgazdasági Akadémia címet megváltoztatta, az egyetemi rangú intézmény új neve Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola lett. Az oktatás időtartama a nappali tagozaton 1967-ben öt, a levelező tagozaton pedig 1968-ban hat évre változott. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1970. évi 21. sz. törvényerejű rendeletével sor került a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola és a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola összevonására. Az összevonással szervezett Agrártudományi Egyetem, Keszthely két mezőgazdaságtudományi (keszthelyi és mosonmagyaróvári) karral 1970. szeptember 1. óta működött. A Minisztertanács rendeletével az egyetem a Kaposvári Állattenyésztési Karral bővült (1987). 1989-től a három kar alkotta a Pannon Agrártudományi Egyetemet. 2000. január 1-től megalakult Nyugat-Magyarországi Egyetem, amelybe integrálódott a Mezőgazdaságtudományi Kar. 2001-ben a kar neve Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karra változott jelezve, hogy a klasszikus mezőgazdasági tudományterületek mellett az intéz- 8 mény jelentős figyelmet fordít mind az oktatás, mind a kutatás területén is az élelmiszertermelés teljes vertikumának. 2008. január 1-től a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola három kara is csatlakozott intézményünkhöz. Így az újonnan létrejött intézmény neve Nyugat-magyarországi Egyetemre módosult.

Elérhetőségek

Széchenyi István Egyetem
Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar

Cím: 9200 Mosonmagyaróvár Vár 2.

Központi telefon: (96) 566-600
Központi fax: (96) 566-620

 

Levelezős konzultációs hétvége 2017. február 24. 08:00 - 2017. február 25. 18:00
HÉHA 2017. február 27. 18:00 - 19:00
Nyári záróvizsga időszak a jogász szakon 2017. március 1. - 2017. június 16.
Levelezős konzultációs hétvége 2017. március 3. 08:00 - 2017. március 4. 18:00
Levelezős konzultációs hétvége 2017. március 10. 08:00 - 2017. március 11. 18:00